Bár éjszaka még nem volt, de esteledett, mire beértem a városba a kétkerekű lovamon. Meglátogattuk Róbertet, aki hosszas győzködés után se gondolta meg magát, és kihagyta a füstölést. Elhoztuk a nagypipát, vizet, szenet, lock 'n load, és elindultunk a park felé.

Mire odaértünk, koromfeketeség volt, csak a sétány lámpái adtak egy kis hangulatvilágítást. Morfondíroztunk, hogy a térfigyelőkamera mellé, vagy az attól távolabb eső Verseghy Ferenc szobor mellé (szokásos hely) telepedjünk, de Adrián bogarat ültetett a fülembe, miszerint a játszótereket/parkokat stb. kerülni kell cigivel és egyéb égő/füstölő dolgokkal. Maradt Fecó barátunk, le is ültünk mellé, Adrián kényelembe helyezte magát, én addig tömtem a dohánytartót. A választás Waha Coconut -teszt köv. postban- ,elvoltunk, így is megvan a feelingje, bár ha többen lettünk volna, tegyük fel 5-en, mégütősebb lenne. Az idő is jó volt, a távolból néha egész kultúr zenéket lehett hallani, semmi zavaró tényező nem volt. Legközelebb hívjuk a többi népet is, és az ütni fog :)