A nyár utolsó szombatján nagynehezen, de csak össze tudtunk gyűlni egy kis közösségi program keretében. Az eső leredukálta a felhasználható területet a macskagyár egyik bejáratára, ami fölött széles tető terül el.
Róbert füzetéből tépkedtünk ki lapokat, és arra fészkelődtünk be tábortüzes feelingben, elővettük a piákat, szépen egymás mellé raktuk, de senki nem akart inni. Gyújtottunk először inkább egy pipát, na de hogy! Robi keresi a dohánytartót, kiderül, hogy a táska alján van, minimum 3 darabban. Mindenki fogja a fejét, nembaj, akkor is begyújtjuk! Aluval kibélelte a maradék kerámiát, rátette, befedte, gyújtaná... Te, tömtél bele? Akurva! Hámozás, tömés, visszahámozás, gyújtás...füst! Egész jó íze volt az alumíniumos kókusznak a körülményekhez képest, csak az a fránya eső... Nembaj, majd máskor bebaszunk ^^