Először is, bocs hogy eddig nem írtam! Másodszor, kell egy új hely, mert ez nagyon nem lesz jó! A tiszaparti sétány egyre jobban elfajul. A hármas fogat és Manny, no meg Szandi kiment a fent említett helyre. Csak pipázni akartunk, AHG szőlő... Voltak gondok, alu íz, meg kaparós füst, de levettük a hőfogót, kifújtuk a szmogot és minden rendben volt. Mellettünk egy ittas csapat élvezte az életet. Odajöttek beszélgetni, énekeltek. Ádámék elindultak haza, mi viszont úgy gondoltuk, gyújtunk egy citrom - mentát. Volt is még annyi víz, megtömtem, gyújtottam. Nem sokkal ez után megjelent egy rendőrautó. Na, mondom, ezek úgy se tudnak a mi csapatunkba belekötni, semmi gáz.

Hát persze, menjen oda mindenki, a százezredes úr feszített, kérte az igazolványokat. Az indok, hogy túl hangosak voltunk. Még egy véletlen arra sétáló gyereket is igazoltattak. A shishás csapat, és ezt nem győzöm hangsúlyozni, halkabb volt mint általában, mégis elővettek minket. Nekem meg van nagyobbodva az alsó ajkam egy betegség miatt, eddig minden rendfentartó belekötött. Ezek is. Kérdezték a lakcímem, tudom hogy ezt illik tudni, de amilyen sűrűn van rá szűkségem, én nem tudtam, meg hát alapból rossz a memóriám... Mondtam is nekik, de ezek csak tovább kötekedtek, én meg nem vagyok az a nyugodt vérmérséklető ember. Mondták hogy menjünk innen, aztán elkotródtak. Most őszintén, ha egy frissen gyújtott egyiptomi vár, akkor ti elmentetek volna? Na, mi sem tettük. Viszont a másik csapat beijedt, őket akár meg is büntethették volna. Eregetjük a felhőket, erre két kreol is megjelent. Kérdezték mi van a cuccban, netán fű? Hát nem, kérdezték hogy ez olyan-e mint a cigi, mondtuk hogy nem. Kérdezték hogy mennyibe kerül, mondtunk árat, aztán Kala mondta, hogy azért szívom külön csőből, mert fertőző a szám. Ez persze nem igaz, de köszönöm barátomnak, hogy így elvette a kedvüket! A kisebbik elkezdte Dani bicaját vizsgálni. Hát igen, egy Mali Cobra, nincs két hónapos, nem kell mondani hogy ökölbe volt mindenki keze. Kérdezgette hogy aluvázas, vagy sima, elkezdte kocogtatni, de a bátyja mondta hogy induljanak. Nem kis megykönyebbülés. Még tíz percig hódoltunk szenvedélyünknek, azán oltottuk a szenet, nehogy visszajöjjenej famiíliástól a benszülöttek. Tudom, hogy ez így nem valami bátorító dolog, ettől nem fogtok többen kint eregetni, de készüljetek fel ilyen dolgokra!

Ja, és kommentet lehet írni bátran, várjuk a visszajelzéseket!