Mondtam én, fájdalmas, de eredményes körúton vagyunk túl. A kaland reggel 6:20-kor kezdődött, amikor is megszólalt az ébresztő. Nincs ezzel semmi baj, iskolaidőben is ekkor kelek, de az a nem vicces, hogy 3 után feküdtem. Zombimódon elvergődtem a buszmegállóba, bebuszoztam az állomásra, ahol is találkoztam két sorstárssal, akikkel meghódítottuk Pestet -gyalog!
Az odafele vonatút unalmas volt, csak a feltételezhetően buzi férfiún (Köszike,oksziokszi telefonba) nevettünk egy keveset. A nyugatiba érkeztünk, onnan egyből megcéloztuk a Szultán kincse nevű boltot, ami múltkor elnyerte tetszésünket. Odamentünk, zárva...na akkor mi legyen? Pillanatokon belül megjelent a tulaj, nyitotta ki az ajtót, és készségesen pakolta az asztalra a portékáit, jelen esetben 2 db 100-as Three Kings szénpakkot (3500HUF/doboz) és egy Prince Lime-ot (500HUF). Egyik adag C a blogosoké, másik Manny-é meg Joey-é. További dohányokon gondolkodtunk, de úgy voltunk vele, hogy úgyis a nyugatiba jövünk vissza, majd max visszanézünk. Következő állomás a pár lépésnyire lévő Oyia bolt, ahol szintén olcsón lehet termetes pipákat venni, a dohánykészlet is egész jó. Itt egy 50g-s Masah RedBull-ra (700HUF) és egy Waha Sárgabarackra (600HUF) ruháztunk be. Mivel ez még korántsem volt a roadtrip utolsó megállója, ezért tovább robogtunk ezerrel a főváros utcáin, nem kímélve lábainkat. Next stop: Leilea, telefon-GPS-szörnyedvényem szerint egy köpésre, de azért jót baktattunk, mire megtaláltuk. Rendes arab arcok, bömbölő tradicionális zene, füstölők, feeling, hátul egy egész polc megtömve Prince dohánnyal, másik polc vegyesen különféle márkákkal és ízekkel. Ezen a szent helyen 50g Prince Chocolate (750HUF) és 250g Sheherazade Chocomint (2750HUF) került a kosárba. Az eladó akkora arc volt, hogy még alkudnunk se kellett, 500 forinttal olcsóbban, 3000-ért adta a két cuccot. Remélem ennek semmi köze nem volt a rózsaszín pólómhoz, ami nem mellékesen teljesen heteroszexuális a mai világban, oké? Whatever. A vízipipákkal kapcsolatos utolsó kitérőnk az SultanCenter felé terelt minket, ahol aztán nem volt megállás, vettük a dohányokat zsákszámra. Waha Vanilla, Cola, Banana, Coconut, Lemon, Mango (1500HUF/3 db Waha) és egy 250g-s Cappuccino. Miután itt végeztünk, hosszas kérlelés után Adrián rávett minket arra, hogy térdig koptassuk a lábunkat, elindultunk a 7kerből a 12.-be. Még azt a szenvedést. A hét (talán a hónap) legmelegebb napján délben baktattunk a verőfényes napsütésben. Félúton beugatott a telóm, hogy akku lemerülőben, úgyhogy azt pihentetni kellett, onnantól fejből navigáltunk, kevesebb sikerrel. Végül rátaláltunk a SkateWorld nevű boltra, ahol ott is hagyott kisbarátunk 43k-t egy pár gurulós cipőért. Ezen a ponton írta azt a telefonom, hogy 19123 lépés, azaz 17km gyaloglás a mai nap során. Mondanom se kell, hogy a nyugatiig blicceltünk egy párat... megkajáltunk a mekiben, kiderítettük otthon rekedt barátunk segítségével, hogy mikor indul a vonat hazafelé, és még nyomtunk egy gyors sétát vissza a Szultán Kincse nevű létesítményhez, egy darab 50g-s Waha Bounty-ért, amit az eladó 600 magyar ropogós bankóért vesztegetett. Jól megpakolt táskákkal lelültünk a szaunának is nevezhető Budapest-Hódmezővásárhely gyorsvonat egyik vagonjában, és poénkodtunk az út hátralevő részében. A dohánytesztek valószínűleg már holnap érkeznek, egy minimum :) De hogy melyik, azt még én se tudom.
